Mintegy 160 millió forinttal több maradhat a város kasszájában jövőre

Mintegy 160 millió forinttal több maradhat a város kasszájában jövőre

Mintegy 160 millió forinttal több maradhat jövőre Kiskunfélegyháza költségvetésében a kormány által tervezett szolidaritási adó csökkentésnek köszönhetően.

Dr. Kovács Gyula a körzet országgyűlési képviselője szombaton jelentette be, hogy a Bács-Kiskun megyei négyes választókerület hét érintett települése összesen több mint 362 millió forintot takaríthat meg. A kormány tervei szerint ugyanis országosan átlagosan 15 százalékkal mérséklődik az önkormányzatok befizetési kötelezettsége.

Kiskunfélegyháza idén csaknem 924 millió forintot fizet szolidaritási hozzájárulásként. A polgármesterhez hétfőn megérkezett számítások alapján ez az összeg jövőre mintegy 764 és fél millió forintra csökkenhet helyben.

A polgármester szerint a korábbi előrejelzésekhez viszonyítva még nagyobb, mintegy 202 millió forintos megtakarításról beszélhetünk, hiszen a befizetendő összeg egyébként jövőre tovább emelkedett volna, mivel a város vállalkozásai jól teljesítettek. Csányi József hozzátette ez az összeg nagyságrendileg két kisebb utca felújítását, vagy a strand élménymedencéjének teljes átalakításnak költségét képes fedezni körülbelül.

Ráadásul a kormány tervei között szerepel a Versenyképes Járások Programhoz kapcsolódó, iparűzésiadó-növekmény utáni befizetés megszüntetése is.

Kiskunfélegyháza esetében ez kiemelten fontos – tette hozzá Csányi József.  Kiskunfélegyházán 2014-ben a helyi iparűzési adó 1,3 milliárd forint volt. Ma már ez az összeg eléri a 3,4 milliárd forintot. Amennyiben 2027-ben ez tovább nő, úgy az után nem kell majd adót befizetni.

A változások révén a város nagyobb arányban gazdálkodhatna saját bevételeivel, ami további lehetőséget teremthet a helyi fejlesztésekre.

De mi is az a szolidaritási adó?

A szolidaritási hozzájárulás egy önkormányzati közteher, amelyet a magasabb adóerő-képességű (jellemzően az iparűzési adóalap alapján tehetősebbnek számító) önkormányzatok fizetnek be a központi költségvetésbe. Célja, a hivatalos indoklás szerint az önkormányzatok közötti teherbírás-különbségek kiegyenlítése és kevésbé tehetős települések működésének támogatása, miközben az önkormányzatok és szakértők gyakran a helyi mozgástér szűkítéseként bírálják.

Hájas Barnabás