A Közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény célja az értékteremtő közfoglalkoztatás jogi kereteinek megteremtése és a munkaképes lakosság munkához juttatása, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében.

A közfoglalkoztatási jogviszony a közfoglalkoztató és közfoglalkoztatott által kötött közfoglalkoztatási szerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni.

Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

• törvény által előírt állami feladat, vagy
• helyi önkormányzatok törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladata, vagy
• nemzetiségek jogaival kapcsolatos kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy
• helyi, vagy azon túlmutató közösségi (egészség-megőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, építészeti örökség védelmével összefüggő, természet-, környezet- és állatvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelmi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló) feladat, vagy
• a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat ellátására, vagy feltételei megteremtésére irányul. Ezekhez a feladatokhoz nincs törvényben meghatározott közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszony.

Ha a közfoglalkoztatási programban, vagy hatóság jóváhagyással a közfoglalkoztatott a munkaerő piaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben, vagy munkaerő piaci szolgáltatásban vesz részt, az is közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül.

A közfoglalkoztatás a jelenlegi piaci és gazdasági környezetben számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására.

Közfoglalkoztatott személy lehet az, aki

• munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki 16. életévét nem töltötte be, valamint
• álláskereső – FHT-ban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső – vagy megváltozott munkaképességű személy, aki rehabilitációs ellátásban részesül, menekült, vagy harmadik országbeli állampolgár.

Vannak esetek, amikor az álláskereső három hónapon keresztül nem csatlakozhat a közfoglalkoztatáshoz, pl.: tanköteles gyermekének mulasztása miatt, vagy nem fogadta el a számára felajánlott munkahelyet, korábbi munkahelyén ő mondott fel, vagy rendkívüli felmondással szűnt meg a munkaviszonya. A kizárási okokat ellenőrzik a járási hivatalokban.

A közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának nyújtható támogatások:

• rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása
• hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása
• országos közfoglalkoztatási program támogatása
• közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás.

A közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó munkajogi szabályozás rendszere

A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája támogatott „tranzitfoglalkoztatás”, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-, illetve bekerüljön az elsődleges munkaerő-piacra. A közfoglalkoztatók támogatást vehetnek igénybe annak érdekében, hogy átmeneti munkalehetőséget biztosítsanak azok számára, akiknek az önálló álláskeresése hosszú ideig eredménytelen.

A közfoglalkoztatási jogviszonyra a Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szabályait a Közfoglalkoztatási Törvényben (2011. évi CVI. törvény) meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A közfoglalkoztatottat naptári évenként 20 munkanap szabadság illeti meg. A közfoglalkoztatott részére, ha a jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár.

A munka díjazása

Közfoglalkoztatásban a bérezés a közfoglalkoztatási bér alapján történik. 2022. január 1-jétől:

1. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a minimálbér 50%-a.
2. Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a garantált bérminimum 50%-a.
3. A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén az 1. pontban meghatározott összeg 110%-a.
4. A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő teljesítése esetén a 2. pontban meghatározott összeg 110%-a.

Jelentkezés menete

Regisztráltatni kell az ügyfélnek a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályán (volt Munkaügyi Központ – Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 4-5.)

A regisztrálást követően a Foglalkoztatási Osztály munkatársai elküldik az ügyfelet orvosi alkalmassági vizsgálatra. Ezt követően a Közfoglalkoztatási Csoport (I. emelet 48.) munkatársainál kell jelentkezni, ha a közfoglaltatásban részt kíván venni, és magával kell vinnie

• OEP igazolvány (rózsaszín kiskönyv) ebbe vezetik be ki hol dolgozott
• utolsó munkahelyéről az igazolást, mely azt mutatja, van-e fennálló munkabér tartozása
• személyi igazolványt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, adókártyát, TAJ kártyát
• bizonyítványokat