Városháza története
Kiskunfélegyháza központjában egy gazdagon díszített impozáns épület vonja magára közelről s távolról a figyelmet. Ez a város újkori történetének harmadik városházája.
A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés tette a várost az ország egyik leggazdagabb településévé, így érthető, hogy eleink nagyra törő tervei közt szerepelt egy új, díszes városháza megépítése is.
A beérkezett 12 pályaművet a kor legnagyobb építésze Lechner Ödön bírálta el, s végül Vas József mérnök pályázatát fogadták el.
Az alapkövet 1910 októberében helyezték el ünnepélyes keretek közt. Az alapkőbe, egy réztokba elhelyezett okiratot tettek, melyben a város közügyeit végző utódokat arra kérik, hogy
„… szeretett szülővárosunkat minden téren előbbre vinni épp oly szent kötelességnek tartsátok, mint nehéz viszonyaink között mi is mindig annak tartottuk. Isten áldását kérjük reátok és hazafias, önzetlen munkálkodásotokra”
Az építkezést a tervező halála miatt Morbitzer Nándor vezetése alatt fejezték be, és 1911. október 16-án avatták fel az új városházát.
Az épület a szecesszió jegyében, az akkori kor „modern” építészeti stílusában épült (lechneri vagy nemzeti stílus), amely egyre fokozottabb mértékben vált a városi reprezentáció eszközévé. A városháza falain magyaros ornamentika látható, a díszítés színes majolikáját Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készítették. Az épület emeleti homlokzatán található az erkély, felette pedig a város címere van elhelyezve.
A városháza három szintes tornya 45 méter magas, a toronysisak is bőven hordoz díszítő elemeket. A város tengelyeit adó négy országút találkozásánál álló torony útjelző szerepe elsődlegessé vált.
Ma különböző rendezvényeknek ad helyet a város legszebb történelmi miliőt árasztó terme. Itt zajlanak az állampolgári eskük, a polgári esküvői szertartások, de itt rendezik meg a városalapítók napi ünnepi közgyűlést is.
