Gondosan átvizsgálják a méltán híres félegyházi platánsort – Fotó: Kürti László

Ez egy meglehetősen precíz, európai szinten is kiemelkedően megbízható módszer, amiből a fa kondíciójára vonatkozó következtetést lehet levonni. Maga a vizsgálat úgy történik, hogy a fa törzsére ultrahangos érzékelőket rögzítenek, és ténylegesen megkopogtatják a törzset. A hangrezonancia alapján következtetéseket lehet levonni arról, hogy milyen a fa belső szerkezete, és egy számítógépes kielemzés segítségével születik ajánlás az adott fa kezelésére. A két vizsgálat eredményét összefésültük, és ezek alapján megfogalmaztuk az elodázhatatlan fakivágásokat és a szükséges fakezeléseket. Egyes fáknak odúkezelést, lombkorona-könnyítést, vagy éppen statikai rögzítést találtunk indokoltnak. Az úgynevezett száradékolást – vagyis egy finom metszést, amely tulajdonképpen a fa lombjának kitakarítása –, a teljesen egészséges fák számára is előírtunk.

– A projekt által érintett fák vonatkozásában hogyan fogalmazná meg a tervkészítés alapelvét?

– Mindvégig két dologra törekedtünk. Egyrészt arra, hogy az értékes öreg fákból a lehető legtöbbet megóvjunk és megtartsunk – ezért kapnak egyedi, specifikus kezelést – másrészt pedig, igyekeztünk egyfajta nagyobb léptékű szemléletet is érvényesíteni. Arra gondolok, hogy egy jelentősebb egység, mondjuk utca, vagy fasor esetében az egészben szükséges gondolkodni, és nem megengedett, hogy „pontszerű” javításokba kezdjünk. Ez esetben a mindenkori örökség megőrzése fontosabb szempont, mint az egyes egyedek sorsa. Egy fa kivágásra ítélése viszont minden esetben a legutolsó döntés volt.

– Milyen szempontok érvényesültek a fakiválasztás során?

– Egyrészt vannak az adott helyre jellemző, specifikus adottságok: a helyi klíma, a talajviszonyok, a forgalmi leterheltség, vagy, hogy van-e műemléki oltalom alatt álló épület az adott helyszín környezetében… Igyekszünk ugyanakkor honos növényeket használni, amelyek nem rendelkeznek inváziós tulajdonságokkal – tehát nem szaporodnak el túlságosan – és minden esélyük megvan arra, hogy az adott helyen megmaradnak, és egészséges faként sokáig örömöt szereznek az ott élőknek. Minden újként betervezett fánál ügyeltünk arra, hogy tudjon valami esztétikai pluszt adni a helyi közösségnek: legyen szép őszi lombja, látványos tavaszi virágzása…

Fotó: Fantoly Márton

Mindemellett a telepítendő fa mérete is körültekintő döntést igényelt. Általában a három-négy méter magasságú fiatal facsemetékkel tervezünk, de például a templom műemléki környezetében ez nem járható út. Fontos, hogy az ide kerülő egyedeket már a telepítés pillanatában a méretükből adódóan is faként érzékeljünk. Így a templom elé 10 méter feletti ámbrafák, az épület északi oldalára pedig hat-nyolc méter körüli, különleges koronaformára nevelt platánok kerülnek. Ezek 20-25 éves fák. A platánok egyfajta gótikus hatású kerengőt alkotva egy zöld boltozatot tartó, fehér oszlopsort idéznek majd.

– Kiemelt figyelmet kap az országzászló mellett álló négy páfrányfenyő, vagy Ginkgo biloba is.

–  Ezek a 2001-ben telepített fák egyrészt nagyon különlegesek és a helyi közösség által rendkívül kedveltek. Ahhoz viszont, hogy a Kossuth utca el tudjon indulni a saját jövője felé a Zöld város projekt által, és egységesülni tudjon a főtérrel, mindenképpen szükséges rendezni a Szent János tér északi részét. Ehhez meg kell emelni a terepszintet, ahol jelenleg egy katlanszerű gödörben áll az országzászló. Ahhoz, hogy a Főtér (így nevezzük a projektben a Fekete Pál utca, Béke tér, Petőfi tér, templomkert és a Béke téri piac előtti utca egységét) és a Kossuth utca eleje a Szent János térrel együtt egy nagy térré tudjon válni, meg kell emelni ezt a területet helyenként akár 50-60 centiméterrel. A négy ginkgo olyan nemesített dendrológiai fajta, aminek egyik jellegzetessége, hogy a koronaalapjuk egy fix magasságban van. Ebből adódóan, ha megemeljük a térszintet, vagy felismerhetetlenségig meg kellett volna csonkítsuk a fák lombkoronájának az alját, hogy megfelelő közlekedő felületet kapjunk, vagy pedig el kellett volna, hogy távolítsuk a fákat. Ez utóbbi lehetőség mellett szólt az is, hogy jelentősen lecsökkentett lombkoronával és a jelenleg földfelszín felett álló szövetek föld alá kerülésével a fák életben maradási esélye gyakorlatilag minimális lett volna. Mivel a félegyháziak által különösen kedvelt egyedekről van szó, az önkormányzat úgy döntött, hogy saját költségén vállalja a ginkgok „elköltöztetését”.

Új helyre költöznek a páfrányfenyők – Fotó: Fantoly Márton

Ez egy olyan speciális géppel történik majd, ami a fa gyökérzónájának 75-80 százalékát jelentő, 3-5 tonnányi földet emel ki a fával együtt, amelyek így minimális gyökérsérüléssel egy másik helyre átültethetők. Mindezt télen szeretnénk kivitelezni, amikor a fa hibernál, tehát nincs a fotószintézisből adódó anyagvesztesége, és így lényegesen nagyobb a túlélés esélye. A szakemberek és az önkormányzat keresik a megfelelő helyet a négy darab fa elhelyezésére. Olyan területen tudnák teljes szépségüket megmutatni, amely a jelenlegi helyüknél tágasabb, és ahol igazi díszként tudnák teljes szépségükben megmutatni aranyszínű őszi lombjukat. Az önkormányzat és a szakemberek jelenleg közösen keresik ezt a helyet.

– Különösen szép példája ez az értékmentésnek. Hogyan jelenik meg ez a szemlélet Félegyháza évszázados öröksége, a platánsor kapcsán?

Zöld város látványterv – 2017

– A Zöld város projekt keretében a Kossuth utca platánsorának csupán egy szakaszával van lehetőség foglalkozni, azonban a későbbiekben az önkormányzat teljes hosszában szeretné rendbe tenni a város főutcáját. A platánsor kiemelt része ennek a tervnek, hiszen nem csak faegyedenként különleges, hanem kultúrtörténeti-, és dísznövénytani örökségi státusza okán is. Emiatt ezt a fasort csak az örökségvédelmi szempontok szem előtt tartásával lehet kezelni, radikálisan újragondolni nem szabad. Az önkormányzat megbízásából a tél folyamán átfogóan megvizsgáljuk, hogy mit lehet kezdeni az egész fasorral a projekten túlmutatóan, vagyis milyen utat érdemes választani a növényegyedek, illetve az örökség további sorsát illetően.