A helyi plébános kezdeményezésére állították a szobrot a templom előtti téren a lombos fák alatt. Az oszlopfőn ülő Krisztus a világ bűneit siratva nádszálat tart örök emlékezetül, hogy Isten fia magára vette az emberek bűneit. Erdélyi József plébános azt remélte, hogy „igaz töredelemre és élete megjavításának határozott szándékára indítja majd az előtte imádkozókat”.

Ez városunk legrégebbi barokk kőszobra, régi neve Bánkódó Krisztus-szobor.

Az 1770-es évek elején álló szobor ma is látható a Sarlós Boldogasszony-templom bejárata előtt. Móra István Hazaemlékezések (1979) című kötetében így emlékezik a szoborra: „Piros köpönyege volt Jézuskának, nádszál a keziben, töviskoszorú a fején, piros vércseppek az arcán… De sokat gondoltam rá bujdosó életem nehéz óráiban. És mindig megvigasztalt ez a régi bánatos Jézus…”

Megyei érték a Bács-Kiskun Megyei Értéktárban.